Forgatókönyvem!

Ma miközben az egy terrás kütyümön, szanáltam a felesleges filmeket és dokumentumokat, egy furcsa nevű pdf-re lettem figyelmes:

Véletlen Találkozás

Fogalmam sem volt róla, mi lehet benne, hát megnyitottam. 2011-ben forgatókönyvet kellett írnunk, a forgatókönyvírás kurzusra és én a sajátomnak a Véletlen találkozás címet adtam. Végül nem lett megfilmesítve, mert hármas csoportokat alkottunk és a csoporton belül csak egy valakié kerülhetett filmre, és nem az enyémet választottuk ki, technikai okokból. Meg amúgy is a TIME jobbnak bizonyult a Véletlen találkozásnál.

Íme egy részlet a forgatókönyvemből: 

Jó volt 3 év után újraolvasni. :D

Arigato Kubo Tite!

Mindig mindent fordítva csinálok, mint mások, de ez nálam nem új keletű, már gyerekként is ilyen voltam. Másképpen személelem a világot és az is másképp szemlél engem. A túláradó energiám mostanában kreatív dolgokra késztet, és itt most nem a kezdődő blogírásra gondolok. A blog csak egy eszköz, amely mindezt közrefoghatja. Összegyűjtheti mindazt, ami voltam, vagyok és leszek. Egy éjjeli bagolytól éjjeli bejegyzések fordított módon. 

     A világszemléletem az utóbbi időben megváltozott, pozitívabb lett, észreveszek olyasmiket, amiket korábban nem. Az egész a Bleach-el kezdőtőt. Tinikorom egyik kedvenc animéje volt, de aztán elmentem egyetemre és feledésbe merült, nem is láttam végig, csak 100 részt maximum, de most nemrég újra felfedeztem magamnak, megnéztem az első részt, majd a következőt és így tovább. Az elmúlt két évben nem voltam boldog, de amikor Bleach-et néztem, mintha kicseréltek volna. Nagyon jól éreztem magam, faltam a  részeket, meggyógyították a lelkemet. Pár nappal ezelőtt a végére értem, a 366. rész volt az utolsó. De ezzel még nem ért véget a történet. Mivel az animét csak jövőre fogják folytatni, így nem volt más választásom, elkezdtem a mangát olvasni, amiből az animét készítették. Tudni akartam, hogy az utolsó anime rész után, mi történik a szereplőkkel. Soha az előtt, nem olvastam még mangát, ezért kezdetben bénáztam, de hamar belejöttem, az olvasásba. Ám a Bleach nemcsak a mangát ismertette meg velem, hanem felkeltette az érdeklődésemet, a japán kultúra iránt is. Így indult el bennem az a folyamat, amely a világ megismerésére, új dolgok felfedezésére ösztönöz, jobban mint valaha. 

Sokat köszönhetek a Bleach-nek, megváltoztatott, még azt is az animének köszönhetem, hogy jól haladok a  német nyelvvizsgára való felkészülésemmel. Nem tudtam a németre koncentrálni, ezért kitaláltam egy módszert: egy óra németezés, majd jutalomként egy rész a Bleach-ból. És bevált! :D

Bleach első rész.

Egy idézettel zárom az első bejegyzésemet: "ha addig hálálkodnék neki, ameddig nem jön ki hang a torkomon, az sem lenne elég." - Sado "Chad" (Bleach 37. rész)